Újabb sárgarépa főzelék, persze
megint más módon, csak hogy ne legyen unalmas az az évi 1-2 alkalom sem, amikor
sorra kerül. Volt már bazsalikommal, nyár derekán, amikor csak téptem néhány
levelet a zöldellő bazsalikomomról. Most azonban be kell érnem némi
petrezselyemzölddel. Van azonban jó kis méz, édeskömény mag, feltétnek pedig
egy kis zsírjára pirított Chorizo kolbász. Nem is hangzik rosszul ☺
2 nagy sárgarépa
vaj + olivaolaj
frissen őrölt pirított
édesköménymag
méz
reszelt citromhéj
só
petrezselyemzöld
tej
liszt
Chorizo vagy más kolbász vékony
szeletekre vágva
igen, ez minden. Itt nem a
fűszerek tobzódnak, hanem az a művészet, hogy az édes – sós arányt tökéletesen
eltaláljuk. Akkor – de csakis akkor – előjön még sok-sok íz és a végeredmény
egy nagyon kellemes, akár hidegen is kanalazható krémes főzelék lesz. Különösen
passzol hozzá a csípős kolbász.
A sárgarépát most egészen
vékonyra gyalultam. A lábasba olivaolajat és egy jó teáskanálnyi vajat tettem.
Erre ment a sárgarépa, a citromhéj, só, édesköménymag és a méz is. Intenzív
keverés közben alaposan lepirítottam, majd öntöttem rá egy kevés vizet és fedő
alatt a kívánt puhaságúra pároltam. Amikor ez a folyadék nagyjából elfőtt,
megszórtam liszttel (kb. 2-3 teáskanálnyi lehetett). Gyorsan elkevertem és most
már a végleges mennyiségű vízzel és tejjel is felöntöttem.
A petrezselyem egy részét
felaprítottam, csak úgy durvára. A kiforralás után, már a gázról levéve a
lábast beleszórtam a petrezselymet, elkevertem és letakartam.
A kolbászt megszabadítottam a
bőrétől és 2 mm-es szeletekre vágtam. Kis serpenyőbe tettem és megpirítottam.
Amikor már kiengedte a zsírját, akkor lett jó.
Tálaltam a főzeléket, a tetejére
a zsírból kiszedett kolbász szeletkéket és még néhány petrezselyem levelet
tettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése